Új rendelet látott napvilágot a települési zöldfelületekkel kapcsolatosan, amelynek célja többek között az élhető települési környezet megteremtése, a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség fokozása, a zöldfelületek és a biológiai sokféleség növelése, valamint a település megfelelő zöldinfrastruktúra-ellátottságának biztosítása.
A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2024. október 1.-jén lépett hatályba, illetve bizonyos részei 2025. április 1.-jét követően kapnak nagyobb hangsúlyt. Az új rendelet életbelépésével hatályát vesztette a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet.
Az új rendelet céljai jóval túlmutatnak a korábbi, fás szárú növények védelméről szóló rendelet előírásain. A benne foglalt előírások foglalkoznak a települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásaival, a zöldinfrastruktúra kialakításával és tervezésével, a települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kapcsolatával, a zöldfelületek szerepével, védelmük és fenntartásuk követelményeivel, a csapadékvízzel való gazdálkodással és a növényzet öntözésével, a fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó szabályokkal, a közterületeken lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával, tájépítészeti alkotások tervezésével, kialakításával és fenntarthatóságával, a zöldfelületi tanúsítással és zöld védjeggyel kapcsolatos kötelezettségekkel és előírásokkal, illetve hatósági feladatokkal, jogkövetkezményekkel és szankciókkal. Mellékleteiben került rögzítésre az általános növény-egyenértékűség számítási módszertana, az inváziós fajú fás szárú növények listája, a fakivágási engedélykérelem és bejelentés tartalmi követelményei, a zöldfelületi tanúsítvány számítási módszertana és a zöldfelületi tanúsítvány minősítési kategóriái, valamint a zöld védjegy kérelem tartalmi követelményei.
A rendelet rögzítette továbbá a kötelezettségek megértéséhez szükséges definíciókat, amelyek a következők:
biológiailag aktív felület: a telek nem beépített vagy burkolattal nem fedett, élő talajfelületének, élő vízfelületeinek és növényeinek összessége, amelyek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozottan hatnak a környezetükre
fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése
közhasználatú terület: a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze
szürkeinfrastruktúra: anyag, energia vagy információ továbbítását, tárolását vagy felhasználását segítő, valamint a szállítást és közlekedést biztosító épített, művi infrastruktúraelemek összessége
támogató szürkeinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra részét képező épített, művi elem – ideértve különösen a tájépítészeti alkotás közlekedési felületeit, világítóberendezéseit, öntöző- és burkolt vízelvezetőrendszerét –, amely a zöldinfrastruktúra működését, fenntartását segíti elő
települési zöldfelület: a településen lévő fával, cserjével, lágyszárúakkal állandóan borított területek, valamint a tavak és vízfolyások, amelyek életteret és árnyékoló vagy párologtató felületükkel klimatikus kiegyenlítést biztosítanak
települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatása: a biológiailag aktív felületek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozott működése során létrejövő, a társadalom és az egyén számára kedvező folyamatok,…
Üdvözöljük a Környezet - és munkavédelmi Tudásbázis oldalon!