A MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG MÉRTÉKÉRŐL ÉS A KISZABÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL, VALAMINT A MUNKABIZTONSÁGI SZAKTEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE JOGOSULT SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL

2024.05.14, Róbert Dr. Román, Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

A kérdéskört a 5/2024. (II. 14.) Korm. rendelet szabályozza az alábbiak szerint: Értelmező rendelkezések A rendelet alkalmazásában

1. munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok;

2. munkavédelmi szakember: a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult, közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy;

3. súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés;

4. veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása.

A munkavédelmi bírság mértéke

A munkavédelmi bírság összege százezer forinttól - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- és kisvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése kivételével - százmillió forintig terjedhet.

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint.

A munkavédelmi bírság mértéke

a) az alapösszeg,

b) az alkalmazandó szorzók alapján és

c) az emelési és csökkentési lehetőség

figyelembevételével kerül kiszámításra.

A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

a) 2-4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szeresére;

b) 5-7…